Hát ez is eljött... búcsú a kollégáktól, a legjobbaktól és nem is gondoltam volna, hogy ajándékot kapok a szerkesztőktől, a kollégáktól, és még a lelki társ, örök, pótolhatatlan kozmetikusom is könnyezni fog, amikor megölel, hogy jó utat kívánjon. Egyik kollégám már reggel értem jött, hogy együtt reggelizzünk, és azt mondta, régóta dolgozik a cégnél, de ilyet már rég látott, hogy valakit ennyire szerettek volna, hogy ajándékokkal búcsúztatják. Nagyon boldog vagyok, mert életem legjobb munkahelyén tölthettem el másfél évet. Még tudtam volna sokkal többet fejlődni, de most más élmények várnak, új feladatok.

Barbarámmal, örök barátnőmmel, felpattintottunk este egy Bock-ot, és a száraz vörös mámorában átpakoltuk az egész bőröndöt. 22 kiló, de véglegesen 24-25 lesz, amiből már nem engedünk, mert miden egyes darab ami bekerült a bőröndbe kell és kipakolhatatlan. 

Nagyinak tablet beszerezve, Skype telepítve, cybernagyi lesz 77 évesen a mamám, imádom, szeretem, mondtam neki, ha 60 évesen megtanult úszni, ez már nem foghat ki rajta, nagyon boldog volt, hamarosan bekötik nála a netet :)) 

Pénzt is sikerült váltanom 3 pénzváltóba mentem, mire az összes kengurulóvét sikerült beváltanom, amivel kihúzom egy darabig. Holnap jönnek anyukámék, várom már őket, aztán pedig felszállok arra a bizonyos gépre, amelyiknek már csak a gondolata is megváltoztatta az egész életemet! Jah a szomszéd kölcsönadta a porszívót, úgyhogy ezer hála neki is :)))  Képen a kollégák üzenetei és az új útitárs:)