Angol barátnőmmel ülünk a kvzóban, szokásos szabadnapi sütievésünk közben pletykálunk, amikor bejelenti, hogy elutazik egy hónap múlva és még a munkahelyen nem szólt. Utazgatni fog három hónapig legalább, hogy világot lásson egy kicist ausztrália körül... csak néhány hete ismerjük egymást de nagyon megszerettem, velem egy idős, dolgozni jött Sydneybe.  

Egy dolgot nagyon nehéz megszokni ebben az országban, alig ismersz meg valakit, máris búcsúznotok kell. Sokan egy évet, töltenek itt working holliday vízummal jönnek, amivel dolgozhatnak és nyaralhatnak, majd egy év múlva haza kell menni. (Magyaroroszágról nincs ilyen lehetőség pályázni erre a vízumra. Még csak most írták alá a papírokat, hogy majd 2 év múlva talán otthonról is lehet beszerezni WH vízumot, de ez maximum 300 embernek ad majd lehetőséget, hogy dolgozzon és nyaraljon egy évig a szigeten. ) Sokaktól hallom, hogy Sydneyben a legnehezebb a barátságokat megtartani és barátokat szerezni. Emberek jönnek-mennek, néhány hónapot  maradnak, a munkahelyeken is csodának számít ha valaki már több mint fél éve egy helyen dolgozik. Azért érdekes is ez, mert annyi helyről érkeznek ebbe az országba emberek, hogy rengeteg élettörténettel találkozni.

Azért nekem még mindig a legfontosabbak az otthoni barátaim, akik közül néhány haver már lemorzsolódott, de két igaz barátom van, akikkel mióta csak eljöttem, szinte minden nap beszélünk! (nagyon szeretlek titeket és hiányoztok! GYERTEKMÁRLÁTOGASSATOKMEG!!!!!!) A kávézóban szintén  van egy angol lány, aki hazautazik, vele is jóba lettem. Azt is érdekes látni, hogy néhányan izgulnak, hogy vajon megkapják-e a következő vízumot, hogy maradhassanak, mások pedig könnyedén hazamennek néhány év ittlét után. A francia lakótársam búcsúlvelét olvastam ma reggel, ő egy évet volt itt, reggel hazarepült, itthagyott nekem néhány táskát és cipőt, mert nem fért be a bőröndjébe....Ausztrália formál, tanít és miközben felfedez az ember egy remek országot, utazgat, pénzt gyűjt és tanul, megismeri önmagát is, az igaz barátok pedig sosem mozdulnak el mellőlünk, én ebben hiszek!