Húh hát megérkeztem, HAJNAL ÖT VAN, ALUDNI NEM TUDOK, ÚGYHOGY BLOGOLOK:). Rengeteg élményem van már most. Anyuméktól elbúcsúztam, az albiba már be is költözött az új lakó. Szóval vasárnap hajnal 4kor indulás a reptérre, a bőrönd túlsúlyos, ki kellett venni néhány zoknit és a naptejet, de no para, alig vártam hogy feladhassam, tudtam nehezebb lesz, mint 23 kiló. Az útlevelemben már látták, hogy van érvényes vízumom, puszi ölelés anyáéknak, kicsit könnyeznek, de mire visszanézek már eltűntek, jó utat.

Hajnalban a legjobb barátnőm velem kelt, felhívtam még, őt is, nagyit is hajnal 5kor, aztán KLM felszállás. Tesóm mondta hogy az amsterdami reptér káosz, hát az is volt, rohantam mint az őrült, hatalmas a reptér, ilyet még Chicagoban sem láttam, akkora a fejetlenség. Aztán nem sok időm volt, vettem vizet és beálltam a hatalmas sorba. A KLM szuper kényelmes, LCD kijelzős monitorokon a legújabb mozifilmeket lehetett megnézni, a legújabb Adele albummal stb, rengeteget fejlődött a repülés, olyan mintha fotelben ülnél, és komolyan élvezhető ez a több tíz órás utazás is. A sztuyik fel alá rohangáltak hogy ki mit eszik- iszik. Aztán késve indultunk, ezért Abu Dhabiban egy órám volt átszállni, de ott még újra kézipoggyász ellenőrzés, mert Ausztráliába semmi kaja és pia nem hozható be. Még gyorsan vettem parfümöt öcsinek a közelgő szülinapjára, meg magamnak is :) Lovereptérparfümshoping. Itt már ülés szerint szólították az embereket, az Etihad emeletes gépe ugyanis fullon fullra volt utasokkal. 

Itt már éreztem, hogy 14 óra múlva Sydneyben landolok, és alig várom:) Amint elkezdett megtelni a gép, mellém ült egy bácsi, elém ausztrál indiaiak, és a másik oldalamra pedig egy 20 éves ausztrál srác És akkor minden eldőlt, hogy vagytok, ki honnan jött, ment a duma duma, éreztem ez már nem a magyar mentalitás, igazi utastájékoztatást kaptam a 2 perce ismert ausztráloktól, hogy mi lesz itt, mi mibe kerül sórákig ismerkedtünk, de mintha ezer éve barátok lennénk. Nagyon hangulatosan telt az út. Megnéztem 3 filmet, és még aludni is tudtam HÁLA A FEJPÁRNÁNAK AMIT MAGAMMAL HOZTAM!!! Ez egy csoda cucc, mindenki szerezze be aki repül bárhová is.

Aztán leszálltunk, 14 óra repülés után, a gép 10 percet késett, (otthon a máv minden egyes alkalommal fél órát késett, Miskolc-Budapest vonalon, de egy 14 órás repülőúton 10 perc késés belefér, még elnézést is kértek. Aztán jött az ellenőrzés. Félrehívtak, hogy kikérdezzenek, ez a necces rész, de minden ment, 25 óra repülés után még értelmesen is tudtam válaszolni.  Aztán mikor elengedett az ellenőrzés után a srác, éreztem, megérkeztem, jól vagyok, nyugi szu szá. Már csak a bőröndre vártam, amiben nem tört össze semmi:))) szerencsére.

Amikor kitoltam a bőröndöt, és megláttam öcsémet, aki megölelt, olyan boldog voltam:) meghatódtam megkönnyeztem. Hozott vizet, meg egy kis kaját, nagyon imádom, aztán fel a buszra és a szállásra. Most a szlovák Maria a szobatársam, alszik, én nem tudok, jófej nagyon nyelvsuliba jár fél évre jött.

Ma pedig ha felkel a nap végre turista lehetek Sydneyben:)))) 

Képek: első fotó a repülőből Sydney felett, és a nagy utazás vége:)