Már lassan két hete vagyok itt Sydney-ben, és egy nagyon fontos dolgot vettem észre, ami igazán nagy különbség Magyarország és Ausztrália között.

Emlékszem az egész akkor kezdődött, amikor felültem a villamosra, és láttam, hogy az emberek a táskájukat leteszik és félre állnak, mert nem tudnak már leülni, de a hátizsákokat ott hagyják, néhány méterre maguktól, egy elkerített kis fakkban, majd nyomkodják a telefonjaikat és kellemesen utaznak. Nekem pedig olyan élmények jutottak eszembe, hogy a metrón otthon mindig ölelnem kellett a táskámat, nehogy kitépjék a kezemből, vagy kizsebeljenek, rosszabb esetben leüssenek az aluljáróban 1000 forintért. Itt pedig, ebben a hatalmas városban, ahol a világ minden részéről élnek emberek, bátran otthagyhatod a táskádat akárhol, senki nem fogja lenyúlni, sőt, utánad viszi.

A kocsikkal leparkolnak a ház elé, be sem zárják, fel sem húzzák az ablakot. A házak kapui tárva nyitva vannak, gyakran még az ajtók is. A tengerparton sem kellett attól rettegnünk, hogy valaki ellopja a táskánkat amiben benne volt az útlevelem, és a pénzem is, amíg én a hullámokat élvezem a vízben.

Félelmetes, mégis nagyon jó érzés, hogy úgy érzi az ember biztonságban van. Persze tuti van a városnak olyan része, ahol érdemes jobban odafigyelni a holminkra, de azért az megnyugtató, hogy nem kell rettegni.